Gondolni se mertem rá...

*Dina szemszöge*
Lizi mostanában elég ellenszenves.Szerinte Lara tette tönkere a családot,ami őrültség mert nem ő.Inkább Lizi az akit tönkretette.Itt pattog mikor igen is jól tudja hogy Larának nagy szüksége van rá.Nem tudom ő hogy érezné magát ha ebben a helyzetben lenne.Szüksége lenne egy támaszra de senki nem foglalkozna vele.Liamék este felé jöttek haza de mind a ketten gyanúsan némák voltak.De bevallom őszintén hidegen hagyott az állapotuk.Őket se szokta érdekelni hogy vagyok.Akkor én miért kérdezzek rá?Épp az újságot lapozgattam mikor különös hangokat hallottam.Biztos a szél mivel oda kint nincs valami hű de jó idő.Az eső csak úgy szakadt és az ablakomon koppantak a éppen lehulló víz cseppek.Nem éppen zavart mivel bele merültem a celeb pletykába.De mikor már a hangok sokkal tisztábban hallhatóak voltak eléggé be paráztam.Óvatosan leraktam a földre az újságot és lassan fel keltem a székemről.Meg fogtam a leghatásosabb fegyvert ami a közelemben volt(egy esernyő)és lassú léptekkel közelítettem meg az ajtómat.Annyira ismerős volt ez a szituáció.Mint ha láttam volna valahol.Remegő kézzel nyomtam le a kilincset és óvatosan kukucskáltam ki a folyosóra,de senkit nem láttam.A hangok viszont egyre hangosabbak lettek.Nem tehettem mást.A hang irányába kellett mennem.Akár mennyire féltem is.Muszáj kideríteni mi ez.
Megpróbáltam halkan végig osonni a folyosón.Az ujjaim már hó fehérek voltak annyira szorítottam az esernyőt.A érdekes zajok a húgom szobájából jöttek.Lassan kinyitottam az ajtót de senkit nem láttam.Lara szobája eléggé félelmetesen néz ki.Kiskorában imádta a rózsaszínt,meg az ilyen olyan cuki dolgokat de mióta úgy mond "meg bolondult" az egész kis lány megváltozott.Feketére festette a falait és vér fagyasztó képeket akasztott ki a falaira.Besétáltam a szobába mivel még soha nem voltam itt.Féltem bejönni.Ilyen helyiségeket horror filmekben látni nem pedig egy átlagos családi házban.Már amennyire átlagos a mi családunk.Meg álltam a szoba közepén és végig mértem a falakat.Csupa frusztráló kép lógott a falon és a babák arca se volt valami barátságos.Fejemet hátra szegeztem és vetettem egy pillantást a plafonra.A lélegzetem is el állt mikor a szememmel végig mértem Lara kis térképét.A fehér plafonon csak úgy virítottak a piros csíkok.Nagyon ismerős volt ez a térkép.De honnan?Várjunk csak!Hisz ez a házunk terv rajza!!Még is minek kellett Larának ez a tervrajz?És miért pirossal írta fel?Gyorsan megráztam a fejemet és az asztalához léptem.Egy csomó olyan lap hevert ott amin csak számok voltak.Semmi írás vagy ilyesmi..csak számok ami egy kicsit furcsa.Lara nem szokott csak úgy magától neki állni számolni.Kihúztam a fiókját és elkezdtem benne kutatni.Tudom kicsit gusztustalan viselkedés hogy más tulajdonai közt turkál az ember de ebben a helyzetben muszáj volt.Csomó rajzot meg furcsa tárgyakat rejtett e kis fiók.Hirtelen valami éles zaj csapta meg a fülemet  és a szívem is meg állt annyira megijedtem.Kirántottam a zseblámpát a szekrényből és óvatosan kiosontam a szobából.A hangok mint ha a fürdőből jönnének.Remegő lábakkal közeledtem a fürdőszoba ajtajához.A szám kiszáradt a félelemtől és az ujjaim hidegek voltak még is izzadtak.A jobb kezemmel elfordítottam a kilincset és egy halk nyikorgással ki nyílt előttem az ajtó.Úgy lépkedtem a padlón mint ha vékony jég rétekből állna az egész.Minden egyes nyikorgásnál a szám szélébe haraptam.Minden porcikám reszketett.Óvatosan felkapcsoltam a villanyt és mikor a tükörre pillantottam ijedtembe egyszerre elejtettem le  az esernyőt meg a zseblámpát.Jó hangosat koppantak a földön.Kezemet a szám elé kaptam és szememből kicsordult egy könny csepp ami a félelmemet jelezte.A tükörre nagy betűkkel fel volt írva hogy "GYILKOS"és ez mind valami piros festékkel.Aminek igazából nem is volt festék szaga.Közelebb hajoltam a tükörhöz és bele szippantottam a levegőbe.A szívem még hevesebben kezdett dobogni és a kezem is jobban remegett.Ez a különleges illat ami megcsapta az orromat hasonlított a vér jellegzetes illatára.

Hirtelen felindulásból megfogtam a mosdó kagylón heverő szivacsot,engedtem rá egy kis hideg vizet és elkezdtem sikálni a tükröt.Csikorgó hangot adott ki ahogy neki nyomtam a szivacsot a tükörnek.Egy hideg víz csepp végig folyt a kezemen amitől kirázott a hideg.Nem is tudtam lemosni az egészet,csak össze maszatoltam a tükrön lévő feliratot.Dühömbe a földhöz vágtam a szivacsot majd felkapartam a zseblámpámat és kirohantam fürdőből.Könnyeim szaporábban kezdtek hullani és annyira féltem hogy rázni kezdett a hideg.A fogaim egyfolytában egymásnak csapódtak és az egész testem hulla fehér volt plusz liba bőrös.Senkinek nem kívánom ezt az érzést.Felkapcsoltam a zseblámpát és a folyosó útját világítottam meg vele.Bár ne tettem volna!Az egész folyosó úszott a vérben

Bár nem voltam benne biztos hogy vér mert csak piros volt.De csak nem öntött ki valaki direkt egy doboz festéket!?Úgy követtem a piros csíkot mint Dorothy a sárga köves utat.Bár az enyém ijesztőbben hangzik mint Dorothy kis boldog meséje.Nagyon meglepődtem mikor a piros csík az anyukám ajtajához vezetett.A zseblámpa fényét az ajtóra vezettem és a látvány nem volt valami leány álom.A kilincs tiszta vér volt és az ajtóról is folyt.Nem érdekelt hogy amint hozzá nyúlok a kilincshez rögtön véres lesz a kezem.Egy hirtelen mozdulattal berontottam a szobába és felkapcsoltam a villanyt.Mind végig abban reménykedtem hogy anyukámat fogom megpillantani elsőnek amint békésen szunyókál az ágyában.De nem így történt.A fehér huzat csurom vér volt.Az idegeim nem bírták tovább.Kétségbe esve  rogytam a földre és arcomat a kezembe temetve bőgtem.Nem érdekelt hogy véres lesz az arcom.Vissza akarom kapni a régi életemet!Amiben még Lara normális volt.Bár vele lettem volna azon a szörnyű napon.Igen részben az én hibám is mivel nem voltam hajlandó érte menni az iskolába.De nem gondoltam volna hogy ilyen súlyos következményei lesznek.Vissza akarom kapni az én egyetlen göndör hajú barna szemű húgocskámat.Sőt az életemet akarom vissza kapni.Hiába dicsekszik velem anya hogy Dina ilyen állást kapott Dina amolyan összeget kap fizetésnek.Hamarosan egy fityinget se fogok keresni mert nem tudok koncentrálni a munkámra.Egyfolytában Lara jár a fejembe és én ezt már nem bírom!

Gondolataimat egy hangos ajtó csapódás zavarta meg.Hú de jó lesz ha most engem akar kivégezni az a szadista állat!Vettem egy mély levegőt és feltápászkodtam a földről.Meg próbáltam az össze bátorságomat vissza nyerni és magabiztos léptekkel mentem ki a szobából.A zseblámpámat ismét felkapcsoltam hogy lássak valamit mert még az kéne hogy orra bukjak a lépcsőn.Remegő kézzel fogtam meg a korlátot majd puha léptekkel mentem le a lépcsőn.A földszint össze helyiségét végig jártam de sehol semmit nem találtam.Se vérnyomot se semmit.Már épp fel akartam adni mikor az ablakból megpillantottam valaki.Nem láttam tisztán hogy ki az mert olyan sötét volt oda kint.Csak azt láttam hogy épp egy hullát húz maga után.Nem gondolkodtam sokáig.Elkezdtem szaladni a bejárati ajtó felé.Feltéptem az ajtót majd kiviharoztam a kertbe.Nem érdekelt hogy pizsamában mentem ki a hidegbe.Sőt az se hogy mezit láb járkálok a sáros földön.Volt egy tippem hogy hova viszi az a barom a holttestet!Hát persze hogy a kis tavunkba.Azt még apa csinálta nekünk mikor kicsik voltunk.Igazából Liam könyörögte ki mert szeretett volna egy be épített medencét..de nem így sikerült.Zseblámpám fényét a kis tóhoz irányítottam és egy bokorból néztem tovább az eseményt.Várjunk csak egy kicsit!Ismerős az az alak.Mármint aki húzta maga után a hullát!Hisz ő....

Na meghoztam a következő részt.Remélem mindenkinek fog tetszeni:)Megtennétek nekem hogy bővebben kifejtitek még is hogy tetszik a történetem?Nagyon fontos lenne!Előre is köszi!<3